Építőipar · 2026. 10. 31.

Visszatértek az autók a pesti alsó rakpartra – milyen jövő vár a Duna-partra 2027-ben?

Október végén ismét visszatért az autóforgalom a pesti alsó rakpart központi szakaszára, de Budapest Duna-partjának jövője továbbra is komoly városfejlesztési kérdés. A gyalogosbarát közterületek, a turizmus, a vendéglátás és a közlekedés összehangolása mellett már konkrét fejlesztési tervek is előkészítés alatt állnak. A BKK több mint 7 milliárd forintos támogatással két újabb rakpartszakasz megújítását készítheti elő.

Budapest pesti alsó rakpartja a Duna-parti promenád fejlesztési terveivel, a Lánchíd és a Parlament panorámájával, gyalogosokkal, kerékpárosokkal és zöldebb közterületekkel.

Visszatértek az autók a pesti alsó rakpartra – milyen jövő vár a Duna-partra 2027-ben?

Budapest, 2026. október 31.

Október 26-án véget ért az idei nyitott rakpart szezon, és a pesti alsó rakpart érintett központi szakaszát ismét visszakapták az autósok. Az október 23–25-i hosszú hétvége volt az idei utolsó alkalom, amikor a gyalogosok, a kerékpárosok és a kikapcsolódni vágyók autómentes környezetben használhatták a Duna-partot.

A szezon lezárása azonban nem jelenti azt, hogy véget ért volna a rakpart jövőjéről szóló vita. Sőt, a következő időszak egyik fontos budapesti városfejlesztési kérdése lehet, hogyan alakuljon át a Duna-part, milyen szerepet kapjanak a vendéglátóhelyek, a közösségi programok, a turizmus és a közlekedés.

A kérdés már nem csupán az, hogy időszakosan megnyitható-e az alsó rakpart az emberek előtt, hanem az is, milyen hosszú távú funkciót kapjon Budapest egyik legértékesebb városi területe.

Véget ért a 2026-os nyitott rakpart szezon

A Budapesti Közlekedési Központ tájékoztatása szerint október 23–25. között utoljára nyílt meg idén a pesti alsó rakpart kijelölt szakasza a gyalogosok és kerékpárosok előtt.

A Margit híd és az Erzsébet híd pesti hídfőjénél található Irányi utcai lehajtó közötti szakasz ezúttal is autómentes környezetben várta a látogatókat.

A megnyitott terület az elmúlt években a fővárosi szabadidős élet egyik fontos helyszínévé vált. A Duna közelsége, a budai panoráma, a közösségi programok és a vendéglátóhelyek egyre több látogatót vonzottak.

A fővárosi önkormányzat korábbi összegzése szerint az időszakos megnyitások alatt a térségben 30 százalékkal nőtt a mikromobilitási eszközökkel regisztrált forgalom. A BKK felmérései alapján a rakpart időszakos megnyitása nem okozott érdemi változást Budapest közúti forgalmában.

Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a rakpart használatáról és hosszú távú átalakításáról egyre szélesebb körű szakmai és társadalmi párbeszéd alakult ki.

A rakpart már nem csak közlekedési terület

A 2026-os szezon lezárásához kapcsolódóan október 24-én a Jane Haining rakparton található Viadukt Bárban minikonferenciát rendeztek „Rakpart – (mit) szabad? Merre fordul a köztérhasználat Budapest nappalijában?” címmel.

A Valyo – Város és Folyó Egyesület által szervezett eseményen a rakpart jövőbeli használata, a viadukt alatti helyiségek működtetése, a vendéglátás, a turizmus és a közösségi terek kérdései kerültek előtérbe.

A beszélgetésben többek között Bodor Ádám, a BKK vezérigazgatója, Somodi László, a MAHART PassNave ügyvezetője, valamint a rakpart fejlesztéséhez kapcsolódó szakemberek is részt vettek.

Az egyik központi kérdés az volt, hogyan lehet úgy kialakítani a Duna-partot, hogy az egyszerre legyen vonzó a helyiek, a turisták és a vállalkozások számára.

Vendéglátás és turizmus: hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt?

A rakpart jövőjéről szóló vitában két eltérő megközelítés jelent meg.

Király Tamás, a Dunyi üzletvezetője a vendéglátóhelyek sokszínűségét és a helyi közönség igényeit hangsúlyozta. Álláspontja szerint a viaduktok alatt működő vendéglátóhelyek kínálata jelenleg túlságosan hasonló, ezért érdemes lenne változatosabb szolgáltatásokat és programokat megjeleníteni.

A beszélgetésen a nyári időszakban tapasztalt éjszakai konfliktusok, a közbiztonság és a turizmus intenzitása is szóba került. A helyi vendéglátós nézőpont szerint a rakpartnak elsősorban a budapestiek és a környéken élők számára kellene kellemes, jól használható közterületet biztosítania.

Ettől eltérő hangsúlyt képviselt Somodi László, a MAHART PassNave ügyvezetője. Szerinte a belvárosi Duna-part természetes módon vonzza a külföldi látogatókat is, akik a folyóparti panorámáért, a vendéglátásért és a különleges városi élményekért érkeznek.

Az egyik fontos felvetés az egységesebb területmenedzsment szükségessége volt. Egy összehangolt működtetési rendszer segíthetne abban, hogy a vendéglátás, a turizmus és a közösségi használat ne egymás rovására működjön.

A vita tehát nem egyszerűen a turisták és a helyiek közötti választásról szól. Sokkal inkább arról, milyen minőségű szolgáltatások, milyen működési szabályok és milyen közösségi funkciók kapjanak helyet a Duna-parton.

Több mint 7 milliárd forintból újulhat meg a rakpart két szakasza

A hosszú távú átalakítás már nem csupán elképzelés. A BKK 2026. június 30-án jelentette be, hogy pozitív támogatási döntés született a pesti alsó rakpart két újabb szakaszának megújításáról.

A döntés alapján összesen több mint 7 milliárd forint európai uniós és hazai forrás segítheti a fejlesztéseket.

A két kiemelt terület:

1. Id. Antall József rakpart – a Kossuth tér és a Lánchíd között

Az elképzelések szerint a jelenlegi, leromlott állapotú gyalogosfelületek helyén kettős fasorral és zöldfelületekkel szegélyezett Duna-parti sétány jöhet létre.

A cél egy rendezettebb, árnyasabb, gyalogosan könnyebben használható korzó kialakítása a Parlament és a Lánchíd közötti szakaszon.

2. Az Erzsébet híd pesti hídfőjének környezete

A fejlesztés során gyalogos köztér jöhet létre, lépcsőzetesen kialakított partfallal, amely közvetlenebb kapcsolatot teremthet a Duna vizével.

A tervek célja, hogy a Jane Haining rakpart és a Belgrád rakpart között egy összefüggőbb, gyalogosan jól használható Duna-parti útvonal alakuljon ki.

A támogatási döntésből az Id. Antall József rakpart fejlesztésére 5 milliárd forintot, az Erzsébet híd pesti hídfőjére további 2,2 milliárd forintot különítettek el.

Mikor kezdődhetnek az építkezések?

A támogatási döntés fontos előrelépés, de önmagában még nem jelenti azt, hogy azonnal megkezdődhet a kivitelezés.

A BKK tájékoztatása szerint a következő lépések:

  1. A szükséges engedélyek beszerzése.

  2. Az illetékes szakmai és állami szervek jóváhagyásainak megszerzése.

  3. A kiviteli tervek elkészítése.

  4. A kivitelezési közbeszerzés lefolytatása.

  5. A tényleges építési munkák elindítása.

A támogatási források felhasználásának feltétele, hogy az érintett projektek 2029 folyamán elkészüljenek.

Ezért 2027 egyik fontos időszaka lehet az előkészítés, a tervezés és a szükséges engedélyek megszerzése. A tényleges munkakezdés pontos időpontját azonban a most rendelkezésre álló tájékoztatás még nem rögzíti.

A rakpart más szakaszainak, köztük a Jane Haining rakpart további fejlesztése további források bevonásától is függ.

Milyen szerepet kaphatnak a viadukt alatti helyiségek?

A rakpart egyik különleges adottsága a 2-es villamos pályája alatt húzódó viaduktrendszer.

Az itt található helyiségekben az elmúlt években vendéglátóhelyek, közösségi és kulturális funkciók is megjelentek.

A jövő egyik fontos kérdése, hogy ezek a területek milyen szerepet kapjanak Budapest új folyóparti közösségi terében.

A lehetséges irányok között szerepelhet:

  • Sokszínűbb vendéglátóhelyek és gasztronómiai kínálat.

  • Kulturális és közösségi programok.

  • Kiállítások, workshopok és rendezvények.

  • Helyi vállalkozások és közösségi kezdeményezések megjelenése.

  • Összehangolt üzemeltetés és egységesebb minőségi követelmények.

Ezek a konferencián felvetett lehetséges irányok, nem már elfogadott beruházási vagy üzemeltetési döntések.

Mit jelenthet a rakpart megújítása az építőipar számára?

Egy ilyen nagyságrendű városfejlesztési program nem csupán közlekedési és turisztikai kérdés. Jelentős építőipari és városüzemeltetési feladatokat is magával hozhat.

A tervezett közterületi fejlesztések többek között az alábbi szakterületeket érinthetik:

Közterület- és térburkolás

  • Gyalogosfelületek átépítése.

  • Új burkolatok kialakítása.

  • Lépcsők és közvetlen vízparti kapcsolatok építése.

Kertépítés és zöldterület-fejlesztés

  • Fasorok és növényfelületek kialakítása.

  • Talaj- és tereprendezési munkák.

  • Öntözőrendszerek és kapcsolódó infrastruktúra.

Villamos és közműépítési munkák

  • Közvilágítás korszerűsítése.

  • Elektromos infrastruktúra kialakítása.

  • Kapcsolódó közmű- és vezetékrendszerek rendezése.

Épületfelújítás és vendéglátóhelyek kialakítása

  • Viadukt alatti helyiségek korszerűsítése.

  • Épületgépészeti és elektromos munkák.

  • Belsőépítészeti és vendéglátóipari kialakítások.

Fontos, hogy ezek általános szakmai kapcsolódási pontok. A konkrét kivitelezési munkák és vállalkozói lehetőségek csak a részletes tervek és közbeszerzések ismeretében határozhatók meg.

A legfontosabb kérdés: kié legyen Budapest Duna-partja?

A pesti alsó rakpart jövője túlmutat azon, hogy egy adott hétvégén lezárják-e az autóforgalom előtt.

A valódi kérdés az, hogyan lehet olyan városi teret kialakítani, amely hosszú távon is működőképes.

A helyiek számára fontos a nyugalom, a biztonság, a zöldfelületek és a szabadon használható közterület. A vállalkozásoknak kiszámítható működési környezetre és megfelelő vendégforgalomra van szükségük. A turisták pedig olyan folyóparti élményt keresnek, amely Budapest egyik legnagyobb értékét, a Duna panorámáját mutatja be.

Ezeket az igényeket nem feltétlenül kell egymással szembeállítani. A következő évek legfontosabb feladata az lehet, hogy a közlekedés, a városi zöldfelületek, a közösségi terek és a minőségi szolgáltatások egy átgondolt rendszerben működjenek együtt.

A rakpart jövője így nemcsak egy építészeti vagy közlekedési beruházás kérdése, hanem Budapest városfejlesztésének egyik fontos iránya is.


Hivatalos és további források:

Az írás a 2026. október 31-én elérhető tájékoztatások alapján készült. A fejlesztési elképzelések és finanszírozási feltételek a további engedélyezési és tervezési folyamatok során változhatnak.

A városi fejlesztések mellett az építőipari vállalkozások saját digitális jelenlétüket is fejleszthetik. A ProKivitelezés saját árlistára épülő weboldalai az online ajánlatkérés és az ajánlat-előkészítés folyamatát támogatják. Modern Szaki demó megtekintése · Generál Pro demó megtekintése

← További blog hírek